A kormány benyújtotta a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely a nyugdíjkassza tekintetében is jelentős változásokat tartalmaz.
Vajon mi okozza jelenleg a legnagyobb gondokat a nyugdíjrendszerben és mit kellene tenni e gondok megoldása érdekében? Melyek azok a problémák, amelyek rövidtávon is megoldhatóak lennének, hiszen csak a politikai szándékon és egyszerű jogalkotási döntésen múlnak, és melyek azok, amelyek közép-, sőt hosszútávon is kemény diónak bizonyulhatnak? A jövő évi választások közeledtével az ellenzéki pártok is egyre több javaslatot tesznek közzé a nyugdíjrendszer apróbb-nagyobb módosításai érdekében, bár az eddigi megnyilatkozásokból még nem áll össze egy valóban koherens változtatási terv.
A 13. havi nyugdíj visszahozatala semmissé teheti a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében eddig tett, sok szenvedést okozó, mégis elkerülhetetlenül szükséges erőfeszítések eredményeit.
Idén plusz egy heti nyugdíjat kapnak a nyugdíjban és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítésének első lépéseként, az összeget pénteken kezdik utalni - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter szerdán a Facebook-oldalán.
A lengyelországi minimálnyugdíj összegével egyenlő, vagyis 98,5 ezer forintnak megfelelő 14. havi nyugdíjról szóló törvényt szavazta meg csütörtökön a lengyel parlamenti alsóház, a szejm.
Három hét múlva, február 12-től kapják meg a nyugdíjasok a 13. havi nyugdíj első részletét, amely egy idén áltagos összegű (150 600 forintos) nyugdíjban részesülő esetén csaknem 37 650 forintot jelent majd - jelentette be a családokért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára szerdai sajtótájékoztatóján. Fontos, hogy ez az összeg a havi nyugdíján felül érkezik az érintetteknek.
Ahogy arról tegnap részletesen beszámoltunk, megkezdi a kormány a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítését: 2021 februárjában plusz egyheti, 2022-ben további egyheti, 2023-ban ismét további egyheti, 2024-ben pedig már plusz egy teljes havi nyugdíjat kapnak majd a nyugdíjban és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter szombaton a Facebook-oldalán.
Odafigyelünk a nyugdíjasokra a járvány idején is - üzeni a kormány a legutóbbi lépéseket sorolva. Ezek nagy része a 2021-es évet érinti, nem véletlenül, hiszen ez az utolsó teljes év a 2022-es parlamenti választások előtt. Ilyenkor fontos olyan döntéseket hozni, amelyek közvetlenül érintik az emberek pénztárcáját.
A kormány döntése alapján a jövő év elején "megkezdődik a 13. havi nyugdíj visszaállítása" - erősítette meg Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek adott, szombaton megjelent interjúban.
Járvány ide vagy oda, jövő év elején megkezdjük a 13. havi nyugdíj visszaépítését – mondta Orbán Viktor az Idősügyi Tanács ülése után. A kormányfő facebook-videóban számolt be a részletekről.
Elérhető a jövőre kitűzött 2,9%-os GDP-arányos hiánycél - állapította meg a jegybank friss költségvetési elemzésében. Az MNB közgazdászai jelentésükben részletesen megvizsgálták a 2021-es büdzsé egyik legjelentősebb új tételét, a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítésének kérdését. Arra is becslést adtak, hogy 2024-ben az átlagnyugdíj szintjén mekkora lehet a plusz egy havi juttatás összege.
2021-től nem csak a nyugdíjasoknak jár majd a plusz egyhavi juttatás. Az erről szóló részletszabályok a keddi közlönyben jelentek meg. Közben kihirdették a 13. havi nyugdíjról szóló törvényt is.
A kormány a koronavírus-járvány elleni védelem és családtámogató lépések jegyében 2021-től elkezdi visszaépítani a 13. havi nyugdíjat, 4 részletben - ez nem újdonság. Az viszont, amire a jövő évi költségvetés fenntarthatóságáról szóló mellékletében bukkantunk, már annál inkább. Ezek szerint ugyanis a plusz egyhavi nyugdíj rendkívül komoly mértékben rontja az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, 2060-ra már a teljes magyar GDP közel 13%-át fogja a büdzsé nyugdíjcélra költeni.
A tizenharmadik havi nyugdíj visszavezetéséről szóló előterjesztés vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés csütörtökön. A javaslatot kormánypárti és ellenzéki képviselők is támogatásukról biztosították, utóbbiak ugyanakkor kritikát is megfogalmaztak. Novák Katalin államtitkár beszédében összefoglalta, hogy 2021-ben a 3%-os emeléssel, a nyugdíjprémiummal és a 13. havi nyugdíj első heti összegével összesen mekkora plusz juttatásban részesülnek az időskorúak. Az is kiderült beszédéből, hogy az átlagnyugdíj jövőre 147 ezer forintra emelkedhet.
Valóságos törvényjavaslat-dömpinget tartott a kormány kedd éjszaka, ennek keretében került a parlament elé a 13. havi nyugdíj visszaépítésével kapcsolatos törvénymódosítás.
Varga Mihály leleplezte a kormány 2021-es terveit, amiből kiolvasható, hogy a nyugdíjasok relatív pozíciója másokhoz képest javulhat jövőre. Összegyűjtöttük, miért várható ez és hogy az egyes, időskorúakat érintő lépések pontosan mennyit is jelentenek az egyéni kasszában.
4,8%-os GDP-növekedés, 3%-os infláció, 2,9%-os költségvetési hiány, 270 milliárd forintos (a GDP arányában 0,5%-os) központi tartalék, 2550 milliárd forintos Gazdaságvédelmi Alap, közel 3000 milliárd forintos Járvány Elleni Védekezési Alap, amibe beolvad lényegében az Egészségbiztosítási Alap - ez derült ki Varga Mihály pénzügyminiszter kedd reggeli tájékoztatójából, melynek során átnyújtotta a 2021-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot Kövér Lászlónak. Jövőre lesz nyugdíjprémium is, valamint elindul a 13. havi nyugdíj visszaépítése. A zárószavazás július 3-ára vagy 6-ára várható az Országgyűlés elnökének elmondása szerint.
Az MTI fotós beszámolója szerint kezdetét vette a koronavírus-járvány miatti gazdaságvédelmi akcióterv tájékoztató kampánya. A fő üzenet már ismerősen csenghet Orbán Viktor Facebook-videóiból: "egyetlen magyar sincs egyedül".